Az egy rombolóból, két repülőgépből és 260 katonából álló haditengerészeti egység főleg az olajszállító tartályhajók védelmében végez majd felderítő tevékenységet a jövő év elejétől egyelőre egy évig. Az energiaforrásokban szegény Japán erősen rá van utalva az olajimportra. Tokió részben annak hatására döntött erről, hogy a térségben megnőtt a feszültség az Egyesült Államok és Irán szembenállása miatt. Ez utóbbi azóta tapasztalható, hogy Washington tavaly kilépett az Iránnal 2015-ben megkötött nukleáris megállapodásból.
Annak ellenére, hogy Japán az Egyesült Államok szövetségese, a japán kontingens nem lesz része a közel-keleti tengeri útvonalakat védő, amerikai vezetésű nemzetközi katonai koalíciónak, nyilvánvalóan azért, mert Japán – tekintettel Iránra – fenn akarja tartani a semlegesség látszatát.